„Minden tehets�g k�z�s von�sa: a kitart�s �s az akarat”

Kerekasztal-besz�lget�s a gy�ztes p�ly�z�kkal

 

A KOMA p�ly�zati ki�r�sa kiemelked� k�pess�g� gyerekek, fiatalok nevel�s�t, oktat�s�t c�lz� programokat k�v�nt t�mogatni. Milyen gyerekekre, illetve milyen k�pess�gekre gondoltak, amikor megfogalmazt�k a p�ly�zati programjukat?

 

Herskovits M�ria: A Magyar Tehets�ggondoz� T�rsas�g aleln�kek�nt r�g�ta foglalkozom a tehets�g fogalm�val �s a tehets�ges gyerekekkel. A KOMA-p�ly�zat egy meglehet�sen nagy vizsg�lati anyag feldolgoz�s�hoz adta a keretet. Maga a vizsg�lat felk�r�sre k�sz�lt, �s a tehets�g eg�szen keskeny szelet�r�l sz�lt: az iskol�k megrendel�se alapj�n nem volt m�s dolgom, mint annak bej�sl�sa, hogy a jelentkez� gyerekek k�z�l kik fogj�k nagy val�sz�n�s�ggel b�rni egy nyolcoszt�lyos gimn�zium intellektu�lis terhel�s�t. Teh�t amit ennek a p�ly�zatnak a keret�ben csin�ltam, az eg�szen pontosan az iskolai tehets�g m�r�se1, mik�zben magam is �gy gondolom, hogy a tehets�g fogalma messze nem azonos az iskolai tehets�ggel.

Bartunek Katalin: A tehets�g az �n megl�t�som szerint olyanfajta kombinat�v k�szs�g, olyan komplex k�pess�g, amely a kreativit�shoz sz�ks�ges. Szoktunk besz�lni tehets�ges k�zgazd�szr�l, tehets�ges m�v�szr�l is, de arr�l ritk�bban, hogy ugyan�gy lehet valaki tehets�ges mesterember. Ez a fajta gyakorlatias tehets�g egyes�ti a szakmai tud�st, a kreativit�st �s egy nagyon pragmatikus, �letszer� szeml�letet. A tehets�g fogalma a mi szakm�nkon bel�l a m�v�szeti megnyilv�nul�sokhoz – a divattervez�shez – kapcsol�dik els�sorban. Amikor az Aranyvarr�t� c�m� p�ly�zatot a ruhaipari szakmunk�stanul�k sz�m�ra elind�tottam, az volt a c�lom, hogy a kreat�v iparm�v�sz-m�v�sz szakma ter�let�r�l el�seg�tsem a mesters�gbeli tehets�get mutat� fiatalok bemutatkoz�s�t, �s a szakm�n bel�l er�s�tsem mag�nak a mesters�gnek a becs�let�t.

Luk�cs J�nosn�: Ez�rt h�rom kateg�ri�ban – hagyom�ny�rz�, �n�ll� tervez� �s varr�smesters�g – hirdett�k meg a p�ly�zatot, az ut�bbi keret�ben a p�ly�z�k feladata nem �n�ll� tervez�s, hanem egy Burda-modell elk�sz�t�se volt. A textil egyes�let az�rt tartja fontosnak az Aranyvarr�t� p�ly�zatot, mert tagjainkon kereszt�l j�l ismerj�k az ipar gondjait, tudjuk, hogy a legnagyobb probl�ma �ppen a tehets�ges, szakm�juknak elk�telezett szakmunk�sok hi�nya. Ezzel a p�ly�zattal siker�lt sok gyerekben felkelteni az �rdekl�d�st a szakma valamelyik �ga ir�nt.

Kropog Erzs�bet: A tehets�gnek meg kell mutatkoznia a gyakorlatban akkor is, ha els�sorban intellektu�lis ter�leten kiemelked�. Mi a Radn�ti Gimn�ziumban igyeksz�nk a gyerekek adotts�gaira �p�teni �s �gy fejleszteni �ket, hogy a megszerzett tud�s teljes�tm�nyk�pes legyen. Ehhez kiindul�sk�ppen tiszt�zni kell, mit is �rt�nk teljes�tm�nyen. A hazai iskolarendszer abban m�ri a teljes�tm�nyt, hogy sz�mokban kifejezve milyen a gyerek bizony�tv�nya. Kiemelked� teljes�tm�nynek pedig a tanulm�nyi versenyen el�rt eredm�nyt tartja, mik�zben tudjuk, hogy ezek a versenyek t�bbs�g�kben tud�sszintet �s nem t�rgyon bel�li gondolkod�st m�rnek. Mi ezzel szemben azt mondjuk, a teljes�tm�nyk�pes tud�st azt jelenti, hogy k�pes valamilyen alkot�st l�trehozni. Egy ilyen alkot�s – a mi szakm�nkban – csak k�z�sen k�pzelhet� el. Min�l t�bbf�le seg�dtudom�ny eszk�zeit �s eredm�nyeit vonjuk be az alkot�sba, ann�l gazdagabb lesz az eredm�ny, �s egy�ttal ann�l sokoldal�bban fejl�dik a gyermek az alkot�s folyamat�ban. Ha egy kis projekt v�g�n elk�sz�l egy plak�t vagy egy fali�js�g, abban ugyan�gy benne van a vizu�lis nevel�s eredm�nye, mint a tartalm�ban a term�szettudom�nyos t�rgyak anyaga. Fontos, hogy �tj�rhat�ak legyenek a t�rgyak. Mi komplexebben igyeksz�nk felfogni a vil�got, mint ahogyan azt a k�l�nb�z� tant�rgyak keret�ben szok�sos.

Moln�r Katalin: A term�szettudom�nyok fel�l n�zve nagy v�ltoz�st hozott a tehets�g fogalm�nak �rtelmez�s�ben mag�nak a tudom�nyos munk�nak a megv�ltoz�sa. Az egy�ni teljes�tm�nyek kora ugyanis a tudom�nyban – a term�szettudom�nyokban mindenk�ppen – lej�rt. Ezzel szemben a magyar k�zoktat�s tov�bbra is egy�niteljes�tm�ny-centrikus a tan�t�s folyamat�ban �s az �rt�kel�sben egyar�nt. Az egy�ttm�k�d�si k�szs�g hi�nya az iskol�b�l kiker�lve igen gyakran g�tat szab annak, hogy tan�tv�nyaink ki tudj�k bontakoztatni a tehets�g�ket, egyszer�en az�rt, mert nem tudnak sz�t �rteni m�sokkal. Az elit gimn�ziumban adottak a tehets�ges gyerekek, de ahhoz, hogy a tehets�g�k kibontakoz�s�t el�seg�ts�k, az egy�ttm�k�d�s ir�ny�ba kell fejleszten�nk �ket, amit a magyar oktat�si keretek egy�bk�nt nem biztos�tanak. Teh�t a term�szettudom�nyi tananyag csoportos feldolgoz�s�ra vonatkoz� programunk els�sorban m�dszertani, megk�zel�t�sbeli szempontb�l sz�m�that �jdons�gnak.

Herskovits M�ria: A tehets�ggondoz� programok vil�gszerte �gy m�k�dnek – az elm�lt h�sz �vre vonatkoz� ismereteim alapj�n –, hogy �ppen az egy�ttm�k�d�st helyezik a k�z�ppontba. M�r nyolc-t�z �vvel ezel�tt, amikor a magyar gyerekek r�szt vettek egy sk�ciai tehets�ggondoz� t�boroz�son, az egyik hazat�r� tizen�t �ves kisl�ny arr�l sz�molt be, hogy a k�lf�ldi di�kok nem voltak n�luk „okosabbak” – nagyj�b�l ugyanazokkal az ismeretekkel rendelkeztek –, de sokkal jobban tudtak vitatkozni, �rvelni, egy�ttm�k�dni.

Milyen k�pess�gekb�l, k�szs�gekb�l �ll �ssze a tehets�g, s mi az, amit kifejezetten az iskola tud hozz�tenni kibontakoz�s�hoz, fejl�d�s�hez?

Herskovits M�ria: Eg�szen m�s szempontok domin�lnak, ha az iskolai teljes�tm�nyt akarjuk el�re jelezni, �s m�sok, ha m�sf�le tehets�gr�l besz�l�nk. A gimn�ziumi terhel�shez – amely a vizsg�latom k�z�ppontj�ban �llt – kell absztrakci�s k�szs�g, verb�lis fogalmakkal val� gondolkod�s, �s kellenek olyan munkafaktorok – ilyen az eml�kezet �s a figyelem –, amelyek �nmagukban nem jelentik „a tehets�get”, de ezeknek a funkci�knak a megfelel� m�k�d�se n�lk�l j� teljes�tm�ny nem j�n l�tre. A m�r eml�tett kreativit�st nemcsak az�rt nem vett�k be a vizsg�lt faktorok k�z�, mert el�g bizonytalanul m�rhet�, hanem az�rt sem, mert a kreativit�s megl�te a nyolcoszt�lyos gimn�ziumi teljes�tm�ny szempontj�b�l szinte kontraindik�lt. Teh�t annak, aki t�z�ves kor�ban nagyon kreat�v – hacsak nem eg�szen kiemelked�ek az egy�b k�pess�gei –, nem lesz j� a nyolcoszt�lyos gimn�zium, mert m�sfel� j�r az agya, �s esetleg �ppen azt nem lesz hajland� teljes�teni, amit ott elv�rnak. Ha �ltal�noss�gban pr�b�ljuk megragadni a tehets�get, az sokkal ink�bb meg�rezhet�, mint m�rhet�. A kisgyermek tehets�gcs�r�it abban szoktuk megl�tni, ahogyan k�rdez, mennyire k�v�ncsi, milyen �sszef�gg�sekben pr�b�lja l�tni a vil�got. Az iskol�nak abban van kardin�lis szerepe, hogy a megl�v� k�v�ncsis�got le�ll�tja-e, vagy siker�l munk�ba fognia.

Kropog Erzs�bet: A kicsi az�rt k�rdez, mert �rdekl�dik; probl�mak�zpont�an l�tja a vil�got. Ahhoz, hogy ezt a k�v�ncsis�got meg�rizhess�k, a fels�bb �vfolyamokon is f�nn kell tartani a probl�mak�zpont� tan�t�s gyakorlat�t. Az egy�ttm�k�d�s m�sik fontos t�nyez�je a tan�r szerepv�llal�sa. Mi az�rt haszn�lunk sz�m�t�g�pet az �n�ll� ismeretszerz�s c�lj�ra a tan�r�n – a tan�r jelenl�t�ben is –, hogy ne a tan�r legyen az ismeretek egyetlen forr�sa. �gy a tan�r kontroll�lhat�, mert m�shonnan azonnal inform�ci�hoz �s ismeretekhez lehet jutni. Ez egyben azt is jelenti, hogy a tan�r �s a di�k k�z�tti aszimmetria sokkal demokratikusabb viszonyba v�lt �t; ezzel a gyerek egy�ttal abban is tapasztalatot szerez, hogyan lehet k�l�nb�z� szintekr�l kommunik�lni �s egy�ttm�k�dni. A tan�r partneri szerep�t er�s�ti az az attit�d�nk is, hogy a gyerekb�l indulunk ki: � fejl�dj�k, � nevel�dj�n, � bontsa ki a k�pess�geit.

Herskovits M�ria: Itt jutottunk el a tehets�g egyik legfontosabb �sszetev�j�hez: ez pedig a motiv�ci�s faktor – a gyermek feladat ir�nti elk�telezetts�ge, a k�v�ncsis�g.

Moln�r Katalin: �ppen a kisebbek nyitotts�ga miatt kell min�l fiatalabb korban elkezdeni foglalkozni a gyerekekkel. Min�l hamarabb ker�l olyan iskol�ba, amelyik szinten tartja k�v�ncsis�g�t, ann�l kev�sb� z�r�dik be. Kor�bban, amikor m�g a jelenlegi 12 �vfolyamos iskol�nk 8 + 4-es rendszerben m�k�d�tt, sok lez�rt gyerek j�tt be 14 �vesen, akiket nagyon neh�z volt megmozgatni �s kinyitni. Ami�ta hat- �s nyolcoszt�lyos gimn�ziumk�nt m�k�d�nk, nem �gy t�rt�nik. Ez nagy el�ny a r�gi iskolaszerkezethez k�pest, persze nem old meg mindent; p�ld�ul a korai szelekci� t�rsadalmi hat�sait sem. F�jlaljuk, hogy nagyon sz�k az a k�r, ahonnan egy elit iskola v�logatja a tanul�it, �gy a kiv�laszt�d�s sokban m�lik a sz�l�i h�tt�ren. A tehets�ges gyerekek nagy r�sze egyszer�en nem juthat el az elit iskol�kba.

Herskovits M�ria: Val�ban ezeknek az iskol�knak a tanul�i j� k�pess�g�, tanul�sra j�l szocializ�lt gyerekek, viszonylag homog�n t�rsadalmi k�rnyezetb�l. Mire iskol�ba ker�lnek, m�r megtan�tott�k �ket teljes�teni. Nem a tananyagot tan�tott�k meg nekik otthon, „csup�n” gazdag sz�kinccsel besz�lnek, megszokt�k, hogy a k�rd�seikre logikus v�laszokat – egy�ltal�n v�laszokat – kapnak, voltak m�r sz�nh�zban, m�zeumban; megtan�tott�k �ket az �rtelmis�gi l�tre eg�szen kicsi gyerekkorukban, s az el�ny�ket n�veli az is, hogy az �rdek�rv�nyes�t� helyzetben l�v� sz�leik mindig is tudni fogj�k, melyik iskol�ba adj�k �ket.

Mit v�rnak el a sz�l�k tehets�ges gyermekeik fejleszt�s�ben az iskol�t�l?

Kropog Erzs�bet: A mi iskol�nkba az�rt hozz�k a gyereket, hogy miut�n le�retts�gizett, egyetemista, k�s�bb pedig �rtelmis�gi legyen. Ez j�l l�that� teljes�tm�nybeli elv�r�s. A sz�l�k egy r�sze meg is marad enn�l, m�s r�sz�kn�l megjelenik az az ig�ny, amely t�nylegesen az iskola funkci�ja, hogy valamilyen m�don szocializ�ljon is ehhez az �letform�hoz – m�velts�get, nyelvtud�st, �rt�krendet adjon.

Luk�cs J�nosn�: Ha az eg�sz orsz�g szempontj�b�l gondolom v�gig az oktat�s szerep�t, val�ban fontos, hogy legyen elit, de az is fontos, hogy eg�sz�ben j� legyen az oktat�si rendszer. Egy szakk�z�piskol�t�l m�st v�rnak a sz�l�k, a k�rnyezet �s a t�rsadalom is.

M�sz�rosn� Dud�s Lilla: A szakk�pz�s jelenleg olyan helyzetben van, hogy egyszer�en nem tudunk a sz�l�k szem�be n�zni. Kor�bban a sz�l�k sz�m�thattak arra, hogy a gyerek az �retts�givel egy�tt szakmai v�gzetts�get kap. Ma m�r �t-hat �v, mire szakm�hoz jut, �s akkor sem saj�t�tja el olyan m�lys�gben azt, mint a r�gi k�pz�sben.

A gyerekek szempontj�b�l pedig nagy baj van a kor�bban m�r eml�tett motiv�ci�s faktorral. Az �j oktat�si forma kett�v�gta a szakmai k�pz�st, els� �s m�sodik �vfolyamon egy�ltal�n nem tan�thatunk szakmai t�rgyakat. A hozz�nk beiratkoz� gyerek azt hiszi, hogy ha ruhaipari szakk�z�piskol�ba jelentkezik, majd divattervez� lehet. Mindig igyeksz�nk elmondani, hogy ez tiszteletre m�lt� elhivatotts�g, de sok-sok l�trafokot kell m�g addig megm�szni, hiszen j� divattervez� csak az lehet, aki a szakm�t is �rti, tudja. A h�n �h�tott szakm�t azonban k�t �vig teljesen elz�rjuk el�le. A di�kok tizenhat �vesen vehetnek el�sz�r t�t a kez�kbe, �gy a szakma tisztess�ges megtan�t�s�t sem tudjuk garant�lni, a tehets�g fejleszt�s�re pedig v�gk�pp nem marad semmi lehet�s�g�nk. R�ad�sul – mire a gyerekek tizenegyedikes korukban eljutnak a szakma tanul�s�ig – gyakran kiv�sz bel�l�k minden motiv�ci�.

Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt az Aranyvarr�t� c�m� p�ly�zat igazi ment��v a ruhaipari iskol�k sz�m�ra. Ennek kapcs�n siker�l megmozgatni a gyerekek fant�zi�j�t, teret engedve a v�gyaiknak. A p�ly�z� gyerekekkel k�l�n foglalkozunk, �s ez – ha nem is lehet mindenki gy�ztes – szakmai fejl�d�s�k szempontj�b�l mindenk�ppen nagy seg�ts�g. Teh�t tehets�ggondoz� tev�kenys�g�nknek kiv�l� keretet �s c�lt ad az Aranyvarr�t� p�ly�zat.

Bartunek Katalin: Sokszoros energi�k tudnak megmozdulni, ha van �rtelmes c�l. N�h�ny �vvel ezel�tt m�g nagy sz� volt bejutni egy ruhaipari szakk�z�piskol�ba, akkoriban ez a szakk�pz�s elitj�nek sz�m�tott. Ennek tudata a di�kok sz�m�ra olyan motiv�ci� volt, amelyre lehetett �p�teni. Sajnos m�ra a szakma �rt�k�t vesztette; ruhaipari szakk�z�piskol�ba j�rni m�r nem siker, hanem sodr�d�s. Egy sz�rnyaszegett gyerekcsoport ker�l oda, amelynek meg kell pr�b�lni megmutatni, hogy ennek a szakm�nak is vannak �rt�kei, de ehhez kell� motiv�ci�k�nt szolg�l� c�lokat kell tal�lni. Ilyen az Aranyvarr�t� p�ly�zat. Igyekezt�nk min�l t�bb t�mogat�t megnyerni, hogy tisztess�ges d�jaz�sra legyen lehet�s�g�nk. A p�lyad�jakat a di�kok felk�sz�t� tan�raikkal megosztva kapj�k, mert fontosnak tartottuk, hogy az egy�ttm�k�d� tan�rok �rezz�k munk�juk megbecs�l�s�t. A p�ly�zat l�te nemcsak az iskol�k, de a szakma �rdeke is. A p�ly�zat keret�ben meg szerett�k volna mutatni, hogyan tud kapcsol�dni a gazdas�gi szf�ra az oktat�shoz. Az elm�lt �vekben bek�vetkezett iparv�lt�s �s gazdas�gi �talakul�s ut�n az oktat�s �s a gazdas�g k�z�tti hidat tudatosan fel kell �p�teni. A p�ly�zat egyik funkci�ja, hogy a szakma k�pvisel�it�l az oktat�s sz�m�ra visszajelz�st ny�jt. Mivel erre kor�bban nem volt gyakorlat, a megval�s�t�s minden szerepl�t�l hallatlanul sok energi�t �s �ldozatot k�vetel. A textilipari egyes�let felismerte a kezdem�nyez�s eg�sz szakm�t �rint� jelent�s�g�t, mell�nk �lltak, �s ezzel a seg�ts�ggel lehetett mozgalomm� sz�les�teni az Aranyvarr�t� p�ly�zatot. Kapcsolatok, kitart�s, �ri�si energia kellett ahhoz, hogy imm�ron �t �ve �letben maradjon ez a kezdem�nyez�s.

Luk�cs J�nosn�: Jelenleg a harmadik Aranyvarr�t� p�ly�zat zajlik. 64 iskol�b�l 280 munk�val jelentkeztek a gyerekek. Egyes�let�nk val�ban fontosnak tartja a szakma �s az oktat�s kapcsolat�t, hiszen – ha az iparban dolgoz� szakmunk�sokn�l szakmai hi�nyoss�gokat fedez�nk fel – tulajdonk�ppen az oktat�s probl�m�ival szembes�l�nk. T�rsadalmi szervezetk�nt a magunk eszk�zeivel igyeksz�nk p�tolni a hi�nyokat: saj�t tanfolyamaink keret�ben ind�tjuk el a hi�nyz� k�pz�seket. R�k�nyszer�l�nk arra, hogy akt�van figyelemmel k�s�rj�k a k�zoktat�son bel�li folyamatokat, mert az iskolabez�r�sok egyes szakm�k l�t�t fenyegetik, �s ennek gazdas�gi k�vetkezm�nyei vannak. �ppen most sz�ntettek meg egy belv�rosi textilipari technikumot �rt�kes ingatlana miatt, �s ez ak�r a fon�-sz�v� szakma hal�l�t jelenthette volna. V�g�l valami maradv�nyt siker�lt meg�rizni �gy, hogy akt�v k�zbenj�r�sunkkal egy m�sik iskola r�szben befogadta a szakot. Azt a tanuls�got mindenk�ppen �rdemes levonni ebb�l, hogy a szakk�pz�sben nem volna szabad olyan d�nt�seket hozni, amelyeknek nem gondolj�k v�gig a gazdas�gi k�vetkezm�nyeit.

Bartunek Katalin: Val�j�ban a szakk�pz�s nem el�g�ti ki sem a csal�dok, sem az ipar ig�nyeit. Igen nagy probl�ma, hogy – mik�nt itt is elhangzott – a gyerekek elmennek egy iskol�ba valamilyen elk�pzel�ssel, �s ott azut�n eg�szen m�st kapnak. Ez s�lyos kommunik�ci�s probl�ma, ugyanakkor t�bb is enn�l; hiszen az, amire ezek a jelentkez�k v�gynak, egyszer�en nem l�tezik. Magyarorsz�gon ugyanis ebben a szakm�ban – �s sok m�s szakm�ban – nincs mesterk�pz�s. Nem tudom, hogyan �rtes�lnek a szakm�t v�laszt� csal�dok arr�l a t�nyr�l, hogy az oktat�s gyakorlatilag arra k�sz�ti fel a tanul�kat, hogy egy �leten kereszt�l emberi er�forr�sk�nt olyan munk�t v�gezzenek, mint egy j�l be�ll�tott automata. S ez sem a hazai, sem a nemzetk�zi munkaer�piacon nem el�g. A k�lf�ldi megrendel�k ma m�g Magyarorsz�gra hozz�k a neh�z, intellektu�lisan is speci�lis ismereteket ig�nyl� kissz�ri�s munk�kat. De ezeket a megrendel�seket csak akkor tudjuk megtartani, ha a munk�t kell� szak�rtelemmel v�gezz�k el. Az Aranyvarr�t� p�ly�zattal ez�rt arra is t�rekedtem, hogy valahogyan kompenz�ljam a mesterk�pz�s hi�ny�t. Azt pr�b�ltam megfogalmazni, hogy a szakm�nak, a mesters�gnek �rt�ke van. Nemcsak az �rt�k, ha valaki kimagasl�an tehets�ges �s nemzetk�zi h�r� divattervez� lesz, hanem annak is van �rt�ke, ha sz�pen megvarr egy ruh�t. Ha megtanulja azt, hogyan kell egy szab�smint�t egy divatlapb�l kivenni, �s otthon a csal�dj�nak tud varrni, m�r meg�rte n�gy �vet elt�lteni az iskol�ban.

Herskovits M�ria: Az�rt fontos, amit mondasz, mert az �rt�k �s a tehets�g fogalm�t sz�t kell v�lasztani. Sokszor tal�lkozom azzal a v�lem�nnyel, hogy ami nem hozhat� kapcsolatba a tehets�ggel, az automatikusan �rt�ktelennek min�s�l – mintha a tehets�g ellent�te a tehets�gtelens�g lenne. Pedig nem err�l van sz�. Hallatlanul nagy �rt�k a megb�zhat� munkav�gz�s vagy egy mesters�g j� elsaj�t�t�sa, �s sok minden m�s, ami nem tartozik a tehets�g fogalomk�r�be. Azt, aki egy Burda-modellt kiv�l�an meg tud csin�lni, nem szoktuk tehets�gnek nevezni; j� szakembernek, mesternek, kompetensnek mondjuk ink�bb.

Moln�r Katalin: Ez a mi szakm�nkban sincs m�sk�pp. Kiemelked� tehets�gekkel mi is nagyon ritk�n tal�lkozunk. Ahhoz, hogy ma valakit intellektu�lisan kiemelked� tehets�gnek lehessen mondani, sokf�le adotts�g egy�ttes jelenl�t�re van sz�ks�g: p�ld�ul nagyszer�en kell besz�lnie nyelveket, sz�ks�ge van rendszerez�k�pess�gre, egyfajta matematikai gondolkod�sra �s �gy tov�bb.

Kropog Erzs�bet: Az �rtelmis�gi szakm�nak is l�teznek alapfog�sai, amelyek elsaj�t�t�sa �pp�gy a teljes�tm�ny felt�tele, mint maga a tud�s. Di�kjainknak, hogy �rtelmis�giv� v�lhassanak, meg kell tanulniuk, hogyan lehet inform�ci�khoz jutni, mik�ppen kell azokat v�logatni, f�ldolgozni. Azt is meg kell tanulniuk, hogyan kell vitatkozni: egy �rvk�szletet �ssze�ll�tani, az �rveket el�adni, m�sok �rveit fogadni; hogyan kell a csoportmunk�t megszervezni: a munk�t elosztani �s az eredm�nyeket egyes�teni. Ezek olyan technikai fog�sok, amelyek n�lk�l nem k�pzelhet� el teljes�tm�ny.

�gy t�nik, a k�l�nb�z� szakm�k k�pvisel�i ugyanarr�l besz�lnek, amikor a divattervez�s eset�ben a mesters�gbeli tud�s, az �rtelmis�gi hivat�ssal kapcsolatban pedig az inform�ci�kezel�s, az egy�ttm�k�d�si k�szs�g jelent�s�g�t emelik ki. �rdekes, hogy a tehets�g fejleszt�s�ben is az alapk�szs�gek meger�s�t�s�t hangs�lyozzuk...

Bartunek Katalin: Amikor 1985-ben a Fiatal Iparm�v�szek St�di�j�nak voltam a szakmai vezet�je, az Air France �s a Nina Ricci �ltal szervezett nemzetk�zi divattervez�i p�ly�zaton magyar divattervez�k is nyertek �szt�nd�jat. Egy �vig tanulhattak �s dolgozhattak a Nina Ricci Divath�zban. Koll�gan�nk, Atalay N�ra volt az egyik d�jnyertes p�ly�z�, �s nagy izgalommal v�rtuk, amikor egy h�nap ut�n hazaj�tt P�rizsb�l, hogy elmes�lje, hogyan is m�k�dik a Nina Ricci Divath�z. N�ra a sz� szoros �rtelm�ben �sszet�rve j�tt haza, �s k�ts�gbeesve mes�lte, hogy neki ott nem a divattervez�st tan�tj�k. � itthon m�r szt�r tervez� volt, iparm�v�szeti f�iskolai v�gzetts�ggel. Ezzel egy�tt azt kellett tanulnia a Nina Ricci Divath�zban, hogy h�nyf�le t� van, hogy a k�l�nb�z� t�pus� c�rn�kat a selyemsz�lt�l a m�sz�lig hogyan kell bef�zni, �s ezek k�z�l melyik mire j�. �s aki reggel nyolc �rakor nem l�pte �t a Nina Ricci Divath�z iskol�j�nak a k�sz�b�t, az m�r nyolc �ra egy perckor nem mehetett be, h�rom nap hi�nyz�s ut�n pedig egy�ltal�n nem mehetett t�bb�, �s vissza kellett fizetnie az iskol�nak az �szt�nd�jat. Ma Atalay N�ra az egyik legismertebb – Nyugat-Eur�p�ban �l� – magyar divattervez�, egy nagy divath�z tulajdonosa. Megtanulta a szakm�t, megtanult varrni, megtanulta mindazt megbecs�lni �s �rt�kelni, amir�l itt �t �v alatt m�g csak nem is hallott.

Herskovits M�ria: A t�rt�netedb�l sz�momra az a tanuls�g, hogy N�ra k�sve �s k�szk�dve ugyan, de megtanulta bef�zni a c�rn�t, �s ami ehhez kellett, az minden tehets�g k�z�s von�sa: a kitart�s �s az akarat.