| Következő 10 cikk | Előző 10 cikk |
The European Talent Support Network |
|
|
The European Talent Support Network was established in September 2015. Now it has 23 Talent Centres and more than 350 European Talent Points from 42 European countries, as well as Associated Talent Points from several other continents. It will grossly expand during 2018 further. . Please check out our homepage: http://etsn.eu/ . The Network aims to bring a new dimension to the pan-European cooperation in supporting young talented people. The Network wants to expand the exchange and adaptation of best practices, as well as the distribution and application of scientific results. The Network explores possibilities of mutual visits and novel forms of e-networking of young talents, their teachers, mentors, parents and all the experts devoting their life to talent support. The Network promotes joint applications to EU and other grants and seeks other forms of support. The Network has a Youth Platform (https://www.facebook.com/groups/167746493609769/), where participating organizations may suggest talented young people, as members.
https://www.facebook.com/groups/EuropeanTalentSupportNetwork/
|
"Tehetséggondozás az óvodában szülői együttműködéssel" |
|
|
|
A Gyöngyszem Tehetségpont 2016.11.28-án fórumra hívta meg a Szabadságtelepi Óvoda pedagógusait, munkatársait és az óvodába járó gyermekek szüleit. A fórum témája a következő volt: "Tehetséggondozás az óvodában szülői együttműködéssel".
A témát körüljárva Szilágyi Ildikó - a Magyar Tehetség Tanács Óvodai Szekciójának Vezetője és Dr. Duró Zsuzsa - pszichológus, tehetségfejlesztési szakértő is előadást tartott, illetve válaszoltak a pedagógusok és szülők kérdéseire.
A fórumon készült fotókat hamarosan megtekinthetik a képtárunkban.
|
Tehetségpontok Őszi találkozója - "Európai Tehetségpont" akkreditációk átvétele |
tehetseg.hu |
|
|
2016 október 01-én Budapesten a Tehetségpontok Őszi Találkozóján a Szabadságtelepi Óvodában működő Gyöngyszem Tehetségpont átvehette az "Európai Tehetségpont" címet, melyet a tavaszi pályázást követően megnyert. Így tehetségpontunk egy új nemzetközi hálózaton belül is építheti kapcsolatait európai országok intézményeivel.
|
Mi a tehetség? |
Balogh László |
|
|
Balogh László: Elméleti kiindulási pontok tehetséggondozó programokhoz
(A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács 2007. január 5-6-i tanácskozásához)
A XX. század utolsó harmadában egyfelől világszerte sokasodtak a kutatások a tehetség-témakörben, másfelől egyre több fejlesztő program indult iskolákban, valamint más tehetséggondozó műhelyekben. Mostanra kialakult egy olyan bázisa az ismereteknek, módszereknek, amelyek biztos alapot jelentenek a magyarországi tehetséggondozó programok továbbfejlesztéséhez. Az alábbiakban a kutatásokból a legfontosabbakat emeljük ki, amelyek kiindulási pontjai lehetnek a hatékony nemzeti tehetségfejlesztésnek: a tehetség fogalma, fajtái, a fejlesztés alapelvei, kritikus pontjai.
|
A tehetség felismerésének és gondozásának pszichológiai aspektusai |
Szűcs Imre |
|
|
Szűcs Imre: A tehetség felismerésének és gondozásának pszichológiai aspektusai
Mit nevezünk tehetségnek?
Átlag fölötti képesség, amely a megfelelő környezetben átlagost messze túlhaladó teljesítmény létrehozására teszi alkalmassá az egyént. Tapasztalati modell, fejlődési görbe, gyakori ellenpéldák: Einstein, Edison. Örökletesség: a gének mellett a környezetet is „örököljük”.
A tehetség összetevői
3 egymást részben átfedő kör: képesség, motiváció, kreativitás. Képesség: általános intellektuális képességek, és a többszörös intelligenciamodell (Gardner). Kreativitás: eredeti, rugalmas, szabadon áramló gondolkodás. Gondolkodási keretek és sémák félretevése. Bátorság kell hozzá, gyakran renitenciának címkézik. Motiváció: energiaforrás. Kíváncsiság, spontán érdeklődés – a tehetséges felnőtt megőrzi. Flow. Kitartás, sikerre és kudarcra adott reakció, célok. Teljesítményigény: a kiválóság felé hajt, de könnyen öncélúvá válhat. Emocionális stabilitás: érzelmi biztonság: önbizalom, jobb kudarctűrés.
Tehetség és egyensúly – valami rovására tehetséges? Jelenthet-e a tehetség önmagában problémát?
„Ami az egyik oldalon pluszban van, az hiányzik valahonnan máshonnan”. A problémát nem a többlet, hanem a hiány okozza. Gyakori példák: a gyerek 6 évesen szoroz, oszt, törtekkel számol, de a finom motoriuma, vagy hétköznapi problémák megoldása egy 3 éves gyerek szintjén zajlik. Szocio-emocionális lemaradás (decentrálás, türelem, indulati kontroll hiánya) – a mini-felnőttként kezelt, mindenben nyerni hagyott gyerekeknél. Az egészleges fejlődés borul fel az erős képesség „fejlesztésével” és a többi képesség devalválásával. A szülők (és később a gyerek részéről) fordított működés: ha probléma van az biztos azért van, mert túl okos a gyerek, a tehetsége felmentést ad minden alól.
Miért fontos, hogy felismerjük a gyerek tehetségét?
Tévhit: „a valódi tehetség úgyis érvényesül”. A tömeges ellenpéldáról nem tudunk, mert elkallódott. A tehetséges gyerekek csak kis részét ismerik fel iskolás kor előtt vagy iskolás korban. Gyakori téves címkék: rendzavaró, stréber, különc, nyugtalan, dacos, zárkózott, gyenge képességű, összeférhetetlen, betegeskedő. Mi történik valójában? Pedagógusok által felismert és fel nem ismert tehetségek követéses kutatása.
Miből állapítható meg a tehetség?
Osztályzatok: az általános intelligencia 10 összetevője közül az iskola 2-t osztályoz, de általában ezt sem objektíven: engedelmesség, szorgalom, rendezettség (írás, füzet, ruha, stb) is belecsúszik a jegybe. Pszichológiai eszközök: félig strukturált szülői interjú, korai tehetségjegyek kérdőív, standard tesztek, érdeklődéstérkép. Tanári ellenőrzőlista: a tehetséges gyerekek tulajdonságaira hívja fel a figyelmet. Íráskép ?
A tehetség gondozása
A legfontosabb, hogy a gyereket az életkorának megfelelően, gyermekként, és ne teljesítő gépként kezeljük. A „fejlesztés” motorja a gyerek kíváncsisága, megismerésvágya legyen, ne az, hogy mindenáron leelőzze a kortársait. Az erőltetett fejlesztéssel létrehozott különbségek később eltűnnek, de a ”korai fejlesztés” lélektani sérülései megmaradnak. Szegregáció, léptetés, gazdagítás, kiemelés.
|
LEGNAGYOBB TERMÉSZETI KINCSÜNK: A TEHETSÉG |
Czeizel Endre |
|
|
A XXVII. Általános Iskolai Fizikatanári ankéton, 2003. június 26-án, Keszthelyen elhangzott "A tehetség és genetika" című előadás szerkesztett változata.
|
KOMA PÁLYÁZAT- KEREKASZTAL BESZÉLGETÉS |
FORRÁS:ÚJ PEDAGÓGIAI SZEMLE |
|
|
„Minden tehetség közös vonása: a kitartás és az akarat”
Kerekasztal-beszélgetés a győztes pályázókkal
|
Néhány győztes pályázót arra kértünk, a pályázat kapcsán beszélgessünk mindarról, ami kinek-kinek a tehetségről eszébe jut. A meghívottak három pályázatot képviseltek. Sajátos gondolatokat, felvetéseket köszönhetünk annak, hogy a beszélgetés hat résztvevője közül hárman nem pedagógusok. Így ki-ki a saját nézőpontjából jelenítette meg a tehetség fogalmát, s értelmezésükben jelentős szerepet kaptak a társadalmi-gazdasági szempontok. Bartunek Katalin divattervező, Lukács Jánosné, a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület főtitkárhelyettese és Mészárosné Dudás Lilla, a Jelky András Ruhaipari Szakközépiskola tanára a Mesterségem címere: Aranyvarrótű című szakmai pályázatot; Kropog Erzsébet és dr. Molnár Katalin tanárok az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium iskolán belüli speciális tehetséggondozó programját; míg dr. Herskovits Mária pszichológus egy képességek mérését célzó vizsgálatsorozatot képviselt.
|
A KOMA pályázati kiírása kiemelkedő képességű gyerekek, fiatalok nevelését, oktatását célzó programokat kívánt támogatni. Milyen gyerekekre, illetve milyen képességekre gondoltak, amikor megfogalmazták a pályázati programjukat?
|
CSODAGYEREKEK ÉS A TEHETSÉG |
GYARMATI ÉVA |
|
|
Rendszeresen felröppen hír egy-egy csodagyerekről, aki megdöbbentő teljesítményre képes. Ezek a gyerekek messze életkorukat meghaladó ismeretekkel és képességekkel rendelkeznek.
Michael az amerikai csodagyerek négy hónaposan kezdett beszélni, nyolchónaposan már az olvasás érdekelte. Tízévesen megszerezte egyetemi diplomáját. Szülei könyvet írtak fejlődéséről. Michael valószínüleg a legintelligensebb ember. Szülei nem tartják véletlennek ezt. Az ő IQ-juk is 150 feletti, és igen jómódúak, rendkívül ingergazdag környezetet tudtak biztosítani gyermeküknek.
Vitathatatlanul, a csodagyerekek a tehetség igazán ámulatba ejtő esetei. Olyan tudással rendelkeznek, amelyet az emberek nagyobb része egész életében nem ér el.
A legismertebb csodagyerek Mozart, aki első szimfóniáit nyolcévesen komponálta, és évekkel azelőtt már Európa királyi házaiban zongorázott. Számos maradandó zeneművet alkotott.
Christian Heinrich Heinekin kevésbé volt szerencsés. Korabeli beszámolók szerint néhány órával születése után beszélt, 3 éves korában latint, franciát, történelmet és földrajzot tanult, és megjósolta saját 4 éves kori halálát.
A 4 éves Daisy Ashford 1885-ben, regényt írt egy jezsuita papról. Második regényét 9 évesen írta, ezres példányszámban adták el.
Nem kell azonban időben és térben nagyon messzire mennünk csodagyerekekért. A Polgár családban nevelt három lány közül a két idősebbet "normális csodagyereknek" tekintették, míg a legfiatalabb, Judit, rendkívüli teljesítményeiben két évvel előbbre járt, mint bármely sakkcsodagyerek.
A csodagyerekek megdöbbentőek ugyan, de nem alkotó tehetségek, néhány kivételes esettől eltekintve, mint például Mozart, aki azzá nőtte ki magát. Korai műveinek tanulmányozása során kiderült azonban, hogy ő is csak később alkotott zseniálisat.
Soha nem tudott gyerek, még csodagyerek sem, alapvetően újat létrehozni az ismeretek magas szintjét igénylő területeken, és a legtöbb alkotó tehetség nem volt csodagyerek. A csodagyerekeknél nem az a csoda, amit tesznek, hanem az, amikor, vagyis messze a szokásos életkor előtt képesek bizonyos teljesítményekre.
A csodagyerekek a legtöbbet azokban a tudományokban érik el, ahol jól definiált lépések vezetnek az eredményhez, pl. matematika, zene és sakk. Főleg a sok ismeretet, nagy tapasztalatot, a személyiség mélyebb résztvételét igénylő bölcsészi, filozófiai területeken lehetetlen az extrém korai életkorban maradandót alkotni.
A csodagyerekek általában speciális képességekkel rendelkeznek, mint Mozart vagy Ashford, ritkább a Michael-féle több területen megmutatkozó tehetség. Az ilyen kiterjedt képességű csodagyerekek példái a fejlődési idő különleges összetömörödésének, vagy ugrásoknak, a fejlődési fokok kihagyásainak. Picasso például nem ment végig a szokásos rajzfejlődési fázisokon, hanem rögtön képes volt ábrázolni.
A csodagyerekek majdnem kifejlett felnőtt aggyal rendelkeznek. Annyira megdöbbentő a fejlődésük, amint egy nagyteljesítményű generátorhoz hasonlóan töltődnek fel, hogy némelyek feltételezték, a csodagyerekek valamilyen, a reinkarnáció által közvetített már korábban kifejlesztett képességekkel bírnak, vagy egyéb misztikus úton érnek el kiemelkedő teljesítményeket.
A környezet fontossága jelenik meg a csodagyerekekkel kapcsolatban is. Az "egybevágás" fogalma azt az egyszerű felismerést takarja, hogy a parázs akkor tud lángra lobbanni, ha megfelelő helyre esik. Egy számítógép zseni például a 12. században, vagy a zenei tehetség egy családban, ahol tilos zenélni, olyan, mint szikra a sivatagban. Feltételezik, hogy a speciális képességű csodagyerekek legtöbbje meg se tud mutatkozni, mert nem talál gyújtóst. A természet rendszeresen kitermel ilyen "szikrákat", és mindig az aktuális kulturális mező jelenti az evolúciós hatást. A csodagyerekek és különleges tehetségek felbukkanása a környezet fogékonyságán múlik.
A kulturális tényezőknek meghatározó szerepe van abban is, hogy mely képesség válik kiemelkedővé. Mi európaiak néhány, afrikai gyermeknek és fiatalnak természetes készséget, mint például a nyomkövetés, rendkívülinek tartanánk. De az afrikaiak ugyanúgy rendkívülinek tartanának némely olyan képességet, amely egy európai gyereknél természetes. Számos képességünk egyszerűen azért nem fejlődik ki, mert a környezet nem várja el.
A csodagyerekeket úgy is lehet tekinteni, mint annak példái, amikor a fejlődés tökéletesen sikerült. Ezekben a gyermekekben több kritikus faktor szokatlanul jó összeilleszkedése hozza létre a különleges képességeket. Annak vizsgálata, hogy a különböző tényezők optimális interakciója hogyan vezet az extrém teljesítményhez, nemcsak a csodagyerekek megértését viheti előre, de segít megérteni néhány olyan befolyásoló tényezőt, amelyek a gyermekek fejlődését elősegítik illetve hátráltatják.
A szerencsés körülmények kombinációja, amely létrehozza a csodagyereket lehet csupán időleges. Nincs arra garancia, hogy a kiemelkedő gyerekből kiemelkedően sikeres felnőtt lesz. Azok a tulajdonságok, amelyek nyomán egy gyermeket csodagyereknek címkéznek, nem feltétlenül azonosak azokkal, amelyek az érett tehetségre jellemzőek, mégis jelentős eredményeket általában azok érnek el egy adott területen, akik ott már gyerekkorukban látványos előrehaladást mutattak. A gyakorlásra fordított idő igen fontos tényező, és a csodagyerekek nagy előnyt szereznek. Csodagyereknek lenni mégsem biztosíték a későbbi jelentős teljesítményekre.
Az amerikai William James Sidis 1898-bam született. Ambiciózus szülei hitték, hogy zsenit tudnak nevelni belőle. A Sidis házaspár, Boris és Sarah, orosz emigráns volt. Hazájukban nem volt lehetőségük a tanulásra. Amerikában kitüntetéssel végezték el iskoláikat. Boris pszichológus lett, Sarah a századforduló azon kevés asszonyainak egyike lett, akik orvosi diplomát szereztek. Fiúknak hihetetlenül ingergazdag környezetet biztosítottak. A gyermek hat hónapon belül megtanult beszélni, hatéves korára elsajátított hét nyelvet, és anatómiai értekezést írt. Nyolcévesen előadást tartott a Harvard Egyetemen a négydimenziós testekről. De ez volt a vég kezdete. Tizenéves korában valahogy irányt tévesztett. Felhagyott a magasabbszintű szellemi tevékenységekkel. Szenvedélyes villamosjegy gyűjtő lett.
Igen gyakori, hogy a csodagyerekek tizenéves korban nem tudják felvenni a versenyt az egyenletesebben, és ezáltal esetleg harmonikusabban fejlődő tehetséges fiatalokkal. A tizenéves kor vízválasztó.
A kisgyermek szülei erőteljesen meghatározzák életét, befolyásuk igen nagy. Tizenévesen nemcsak a hasonló képességűekkel szemben kell megtalálnia önmagát a csodagyereknek, hanem a szüleivel szemben is. Ez a leválás kora a csodagyerekeknél is. A túl erős szülői befolyás ebben az időszakban könnyen visszaüthet.
A csodagyereknek címkézettek nagyon különböznek egymástól, de abban egyformák, hogy szüleik igen korán támogatják a fejlődésüket, bátorítják, és a képességek növeléséhez szükséges fejlesztési és gyakorlási lehetőséget biztosítanak számukra. A kitartó erőfeszítések azonban nem feltétlenül vezetnek kiemelkedő teljesítményhez. A gyermekre neh |
| Következő 10 cikk | Előző 10 cikk |
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…