K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk

The European Talent Support Network
The European Talent Support Network was established in September 2015. Now it has 23 Talent Centres and more than 350 European Talent Points from 42 European countries, as well as Associated Talent Points from several other continents. It will grossly expand during 2018 further. . Please check out our homepage: http://etsn.eu/ . The Network aims to bring a new dimension to the pan-European cooperation in supporting young talented people. The Network wants to expand the exchange and adaptation of best practices, as well as the distribution and application of scientific results. The Network explores possibilities of mutual visits and novel forms of e-networking of young talents, their teachers, mentors, parents and all the experts devoting their life to talent support. The Network promotes joint applications to EU and other grants and seeks other forms of support. The Network has a Youth Platform (https://www.facebook.com/groups/167746493609769/), where participating organizations may suggest talented young people, as members. https://www.facebook.com/groups/EuropeanTalentSupportNetwork/

K�rp�t-medencei Tehets�gnap
http://tehetseg.hu/aktualis/karpat-medencei-tehetsegnap-2018-0 Tov�bb…

Ilyen volt a m�rciusi Tehets�gnap
�sszefoglal� vide� a Matehetsz hagyom�nyos �ves d��tad� �nneps�g�r�l, a K�rp�t-medencei Tehets�gnapr�l. http://tehetseg.hu/aktualis/ilyen-volt-marciusi-tehetsegnap

"Tehets�ggondoz�s az �vod�ban sz�l�i egy�ttm�k�d�ssel"
A Gy�ngyszem Tehets�gpont 2016.11.28-�n f�rumra h�vta meg a Szabads�gtelepi �voda pedag�gusait, munkat�rsait �s az �vod�ba j�r� gyermekek sz�leit. A f�rum t�m�ja a k�vetkez� volt: "Tehets�ggondoz�s az �vod�ban sz�l�i egy�ttm�k�d�ssel". A t�m�t k�r�lj�rva Szil�gyi Ildik� - a Magyar Tehets�g Tan�cs �vodai Szekci�j�nak Vezet�je �s Dr. Dur� Zsuzsa - pszichol�gus, tehets�gfejleszt�si szak�rt� is el�ad�st tartott, illetve v�laszoltak a pedag�gusok �s sz�l�k k�rd�seire. A f�rumon k�sz�lt fot�kat hamarosan megtekinthetik a k�pt�runkban.

Tehets�gpontok �szi tal�lkoz�ja - "Eur�pai Tehets�gpont" akkredit�ci�k �tv�tele	tehetseg.hu
2016 okt�ber 01-�n Budapesten a Tehets�gpontok �szi Tal�lkoz�j�n a Szabads�gtelepi �vod�ban m�k�d� Gy�ngyszem Tehets�gpont �tvehette az "Eur�pai Tehets�gpont" c�met, melyet a tavaszi p�ly�z�st k�vet�en megnyert. �gy tehets�gpontunk egy �j nemzetk�zi h�l�zaton bel�l is �p�theti kapcsolatait eur�pai orsz�gok int�zm�nyeivel. Tov�bb…

Mi a tehets�g?	Balogh L�szl�
Balogh L�szl�: Elm�leti kiindul�si pontok tehets�ggondoz� programokhoz (A Nemzeti Tehets�gseg�t� Tan�cs 2007. janu�r 5-6-i tan�cskoz�s�hoz) A XX. sz�zad utols� harmad�ban egyfel�l vil�gszerte sokasodtak a kutat�sok a tehets�g-t�mak�rben, m�sfel�l egyre t�bb fejleszt� program indult iskol�kban, valamint m�s tehets�ggondoz� m�helyekben. Mostanra kialakult egy olyan b�zisa az ismereteknek, m�dszereknek, amelyek biztos alapot jelentenek a magyarorsz�gi tehets�ggondoz� programok tov�bbfejleszt�s�hez. Az al�bbiakban a kutat�sokb�l a legfontosabbakat emelj�k ki, amelyek kiindul�si pontjai lehetnek a hat�kony nemzeti tehets�gfejleszt�snek: a tehets�g fogalma, fajt�i, a fejleszt�s alapelvei, kritikus pontjai. Tov�bb…

A tehets�g felismer�s�nek �s gondoz�s�nak pszichol�giai aspektusai	Sz�cs Imre
Sz�cs Imre: A tehets�g felismer�s�nek �s gondoz�s�nak pszichol�giai aspektusai Mit nevez�nk tehets�gnek? �tlag f�l�tti k�pess�g, amely a megfelel� k�rnyezetben �tlagost messze t�lhalad� teljes�tm�ny l�trehoz�s�ra teszi alkalmass� az egy�nt. Tapasztalati modell, fejl�d�si g�rbe, gyakori ellenp�ld�k: Einstein, Edison. �r�kletess�g: a g�nek mellett a k�rnyezetet is „�r�k�lj�k”. A tehets�g �sszetev�i 3 egym�st r�szben �tfed� k�r: k�pess�g, motiv�ci�, kreativit�s. K�pess�g: �ltal�nos intellektu�lis k�pess�gek, �s a t�bbsz�r�s intelligenciamodell (Gardner). Kreativit�s: eredeti, rugalmas, szabadon �raml� gondolkod�s. Gondolkod�si keretek �s s�m�k f�lretev�se. B�tors�g kell hozz�, gyakran renitenci�nak c�mk�zik. Motiv�ci�: energiaforr�s. K�v�ncsis�g, spont�n �rdekl�d�s – a tehets�ges feln�tt meg�rzi. Flow. Kitart�s, sikerre �s kudarcra adott reakci�, c�lok. Teljes�tm�nyig�ny: a kiv�l�s�g fel� hajt, de k�nnyen �nc�l�v� v�lhat. Emocion�lis stabilit�s: �rzelmi biztons�g: �nbizalom, jobb kudarct�r�s. Tehets�g �s egyens�ly – valami rov�s�ra tehets�ges? Jelenthet-e a tehets�g �nmag�ban probl�m�t? „Ami az egyik oldalon pluszban van, az hi�nyzik valahonnan m�shonnan”. A probl�m�t nem a t�bblet, hanem a hi�ny okozza. Gyakori p�ld�k: a gyerek 6 �vesen szoroz, oszt, t�rtekkel sz�mol, de a finom motoriuma, vagy h�tk�znapi probl�m�k megold�sa egy 3 �ves gyerek szintj�n zajlik. Szocio-emocion�lis lemarad�s (decentr�l�s, t�relem, indulati kontroll hi�nya) – a mini-feln�ttk�nt kezelt, mindenben nyerni hagyott gyerekekn�l. Az eg�szleges fejl�d�s borul fel az er�s k�pess�g „fejleszt�s�vel” �s a t�bbi k�pess�g devalv�l�s�val. A sz�l�k (�s k�s�bb a gyerek r�sz�r�l) ford�tott m�k�d�s: ha probl�ma van az biztos az�rt van, mert t�l okos a gyerek, a tehets�ge felment�st ad minden al�l. Mi�rt fontos, hogy felismerj�k a gyerek tehets�g�t? T�vhit: „a val�di tehets�g �gyis �rv�nyes�l”. A t�meges ellenp�ld�r�l nem tudunk, mert elkall�dott. A tehets�ges gyerekek csak kis r�sz�t ismerik fel iskol�s kor el�tt vagy iskol�s korban. Gyakori t�ves c�mk�k: rendzavar�, str�ber, k�l�nc, nyugtalan, dacos, z�rk�zott, gyenge k�pess�g�, �sszef�rhetetlen, betegesked�. Mi t�rt�nik val�j�ban? Pedag�gusok �ltal felismert �s fel nem ismert tehets�gek k�vet�ses kutat�sa. Mib�l �llap�that� meg a tehets�g? Oszt�lyzatok: az �ltal�nos intelligencia 10 �sszetev�je k�z�l az iskola 2-t oszt�lyoz, de �ltal�ban ezt sem objekt�ven: engedelmess�g, szorgalom, rendezetts�g (�r�s, f�zet, ruha, stb) is belecs�szik a jegybe. Pszichol�giai eszk�z�k: f�lig struktur�lt sz�l�i interj�, korai tehets�gjegyek k�rd��v, standard tesztek, �rdekl�d�st�rk�p. Tan�ri ellen�rz�lista: a tehets�ges gyerekek tulajdons�gaira h�vja fel a figyelmet. �r�sk�p ? A tehets�g gondoz�sa A legfontosabb, hogy a gyereket az �letkor�nak megfelel�en, gyermekk�nt, �s ne teljes�t� g�pk�nt kezelj�k. A „fejleszt�s” motorja a gyerek k�v�ncsis�ga, megismer�sv�gya legyen, ne az, hogy minden�ron leel�zze a kort�rsait. Az er�ltetett fejleszt�ssel l�trehozott k�l�nbs�gek k�s�bb elt�nnek, de a ”korai fejleszt�s” l�lektani s�r�l�sei megmaradnak. Szegreg�ci�, l�ptet�s, gazdag�t�s, kiemel�s.

LEGNAGYOBB TERM�SZETI KINCS�NK: A TEHETS�G	Czeizel Endre
A XXVII. �ltal�nos Iskolai Fizikatan�ri ank�ton, 2003. j�nius 26-�n, Keszthelyen elhangzott "A tehets�g �s genetika" c�m� el�ad�s szerkesztett v�ltozata. Tov�bb…

KOMA P�LY�ZAT- KEREKASZTAL BESZ�LGET�S	FORR�S:�J PEDAG�GIAI SZEMLE
„Minden tehets�g k�z�s von�sa: a kitart�s �s az akarat” Kerekasztal-besz�lget�s a gy�ztes p�ly�z�kkal N�h�ny gy�ztes p�ly�z�t arra k�rt�nk, a p�ly�zat kapcs�n besz�lgess�nk mindarr�l, ami kinek-kinek a tehets�gr�l esz�be jut. A megh�vottak h�rom p�ly�zatot k�pviseltek. Saj�tos gondolatokat, felvet�seket k�sz�nhet�nk annak, hogy a besz�lget�s hat r�sztvev�je k�z�l h�rman nem pedag�gusok. �gy ki-ki a saj�t n�z�pontj�b�l jelen�tette meg a tehets�g fogalm�t, s �rtelmez�s�kben jelent�s szerepet kaptak a t�rsadalmi-gazdas�gi szempontok. Bartunek Katalin divattervez�, Luk�cs J�nosn�, a Textilipari M�szaki �s Tudom�nyos Egyes�let f�titk�rhelyettese �s M�sz�rosn� Dud�s Lilla, a Jelky Andr�s Ruhaipari Szakk�z�piskola tan�ra a Mesters�gem c�mere: Aranyvarr�t� c�m� szakmai p�ly�zatot; Kropog Erzs�bet �s dr. Moln�r Katalin tan�rok az ELTE Radn�ti Mikl�s Gyakorl� Gimn�zium iskol�n bel�li speci�lis tehets�ggondoz� programj�t; m�g dr. Herskovits M�ria pszichol�gus egy k�pess�gek m�r�s�t c�lz� vizsg�latsorozatot k�pviselt.   A KOMA p�ly�zati ki�r�sa kiemelked� k�pess�g� gyerekek, fiatalok nevel�s�t, oktat�s�t c�lz� programokat k�v�nt t�mogatni. Milyen gyerekekre, illetve milyen k�pess�gekre gondoltak, amikor megfogalmazt�k a p�ly�zati programjukat? Tov�bb…

CSODAGYEREKEK �S A TEHETS�G	GYARMATI �VA
Rendszeresen felr�ppen h�r egy-egy csodagyerekr�l, aki megd�bbent� teljes�tm�nyre k�pes. Ezek a gyerekek messze �letkorukat meghalad� ismeretekkel �s k�pess�gekkel rendelkeznek. Michael az amerikai csodagyerek n�gy h�naposan kezdett besz�lni, nyolch�naposan m�r az olvas�s �rdekelte. T�z�vesen megszerezte egyetemi diplom�j�t. Sz�lei k�nyvet �rtak fejl�d�s�r�l. Michael val�sz�n�leg a legintelligensebb ember. Sz�lei nem tartj�k v�letlennek ezt. Az � IQ-juk is 150 feletti, �s igen j�m�d�ak, rendk�v�l ingergazdag k�rnyezetet tudtak biztos�tani gyermek�knek. Vitathatatlanul, a csodagyerekek a tehets�g igaz�n �mulatba ejt� esetei. Olyan tud�ssal rendelkeznek, amelyet az emberek nagyobb r�sze eg�sz �let�ben nem �r el.  A legismertebb csodagyerek Mozart, aki els� szimf�ni�it nyolc�vesen kompon�lta, �s �vekkel azel�tt m�r Eur�pa kir�lyi h�zaiban zongor�zott. Sz�mos maradand� zenem�vet alkotott.  Christian Heinrich Heinekin kev�sb� volt szerencs�s. Korabeli besz�mol�k szerint n�h�ny �r�val sz�let�se ut�n besz�lt, 3 �ves kor�ban latint, franci�t, t�rt�nelmet �s f�ldrajzot tanult, �s megj�solta saj�t 4 �ves kori hal�l�t.  A 4 �ves Daisy Ashford 1885-ben, reg�nyt �rt egy jezsuita papr�l. M�sodik reg�ny�t 9 �vesen �rta, ezres p�ld�nysz�mban adt�k el.  Nem kell azonban id�ben �s t�rben nagyon messzire menn�nk csodagyerekek�rt. A Polg�r csal�dban nevelt h�rom l�ny k�z�l a k�t id�sebbet "norm�lis csodagyereknek" tekintett�k, m�g a legfiatalabb, Judit, rendk�v�li teljes�tm�nyeiben k�t �vvel el�bbre j�rt, mint b�rmely sakkcsodagyerek. A csodagyerekek megd�bbent�ek ugyan, de nem alkot� tehets�gek, n�h�ny kiv�teles esett�l eltekintve, mint p�ld�ul Mozart, aki azz� n�tte ki mag�t. Korai m�veinek tanulm�nyoz�sa sor�n kider�lt azonban, hogy � is csak k�s�bb alkotott zseni�lisat.  Soha nem tudott gyerek, m�g csodagyerek sem, alapvet�en �jat l�trehozni az ismeretek magas szintj�t ig�nyl� ter�leteken, �s a legt�bb alkot� tehets�g nem volt csodagyerek. A csodagyerekekn�l nem az a csoda, amit tesznek, hanem az, amikor, vagyis messze a szok�sos �letkor el�tt k�pesek bizonyos teljes�tm�nyekre.  A csodagyerekek a legt�bbet azokban a tudom�nyokban �rik el, ahol j�l defini�lt l�p�sek vezetnek az eredm�nyhez, pl. matematika, zene �s sakk. F�leg a sok ismeretet, nagy tapasztalatot, a szem�lyis�g m�lyebb r�sztv�tel�t ig�nyl� b�lcs�szi, filoz�fiai ter�leteken lehetetlen az extr�m korai �letkorban maradand�t alkotni.  A csodagyerekek �ltal�ban speci�lis k�pess�gekkel rendelkeznek, mint Mozart vagy Ashford, ritk�bb a Michael-f�le t�bb ter�leten megmutatkoz� tehets�g. Az ilyen kiterjedt k�pess�g� csodagyerekek p�ld�i a fejl�d�si id� k�l�nleges �sszet�m�r�d�s�nek, vagy ugr�soknak, a fejl�d�si fokok kihagy�sainak. Picasso p�ld�ul nem ment v�gig a szok�sos rajzfejl�d�si f�zisokon, hanem r�gt�n k�pes volt �br�zolni.  A csodagyerekek majdnem kifejlett feln�tt aggyal rendelkeznek. Annyira megd�bbent� a fejl�d�s�k, amint egy nagyteljes�tm�ny� gener�torhoz hasonl�an t�lt�dnek fel, hogy n�melyek felt�telezt�k, a csodagyerekek valamilyen, a reinkarn�ci� �ltal k�zvet�tett m�r kor�bban kifejlesztett k�pess�gekkel b�rnak, vagy egy�b misztikus �ton �rnek el kiemelked� teljes�tm�nyeket.  A k�rnyezet fontoss�ga jelenik meg a csodagyerekekkel kapcsolatban is. Az "egybev�g�s" fogalma azt az egyszer� felismer�st takarja, hogy a par�zs akkor tud l�ngra lobbanni, ha megfelel� helyre esik. Egy sz�m�t�g�p zseni p�ld�ul a 12. sz�zadban, vagy a zenei tehets�g egy csal�dban, ahol tilos zen�lni, olyan, mint szikra a sivatagban. Felt�telezik, hogy a speci�lis k�pess�g� csodagyerekek legt�bbje meg se tud mutatkozni, mert nem tal�l gy�jt�st. A term�szet rendszeresen kitermel ilyen "szikr�kat", �s mindig az aktu�lis kultur�lis mez� jelenti az evol�ci�s hat�st. A csodagyerekek �s k�l�nleges tehets�gek felbukkan�sa a k�rnyezet fog�konys�g�n m�lik.  A kultur�lis t�nyez�knek meghat�roz� szerepe van abban is, hogy mely k�pess�g v�lik kiemelked�v�. Mi eur�paiak n�h�ny, afrikai gyermeknek �s fiatalnak term�szetes k�szs�get, mint p�ld�ul a nyomk�vet�s, rendk�v�linek tartan�nk. De az afrikaiak ugyan�gy rendk�v�linek tartan�nak n�mely olyan k�pess�get, amely egy eur�pai gyerekn�l term�szetes. Sz�mos k�pess�g�nk egyszer�en az�rt nem fejl�dik ki, mert a k�rnyezet nem v�rja el.  A csodagyerekeket �gy is lehet tekinteni, mint annak p�ld�i, amikor a fejl�d�s t�k�letesen siker�lt. Ezekben a gyermekekben t�bb kritikus faktor szokatlanul j� �sszeilleszked�se hozza l�tre a k�l�nleges k�pess�geket. Annak vizsg�lata, hogy a k�l�nb�z� t�nyez�k optim�lis interakci�ja hogyan vezet az extr�m teljes�tm�nyhez, nemcsak a csodagyerekek meg�rt�s�t viheti el�re, de seg�t meg�rteni n�h�ny olyan befoly�sol� t�nyez�t, amelyek a gyermekek fejl�d�s�t el�seg�tik illetve h�tr�ltatj�k.  A szerencs�s k�r�lm�nyek kombin�ci�ja, amely l�trehozza a csodagyereket lehet csup�n id�leges. Nincs arra garancia, hogy a kiemelked� gyerekb�l kiemelked�en sikeres feln�tt lesz. Azok a tulajdons�gok, amelyek nyom�n egy gyermeket csodagyereknek c�mk�znek, nem felt�tlen�l azonosak azokkal, amelyek az �rett tehets�gre jellemz�ek, m�gis jelent�s eredm�nyeket �ltal�ban azok �rnek el egy adott ter�leten, akik ott m�r gyerekkorukban l�tv�nyos el�rehalad�st mutattak. A gyakorl�sra ford�tott id� igen fontos t�nyez�, �s a csodagyerekek nagy el�nyt szereznek. Csodagyereknek lenni m�gsem biztos�t�k a k�s�bbi jelent�s teljes�tm�nyekre.  Az amerikai William James Sidis 1898-bam sz�letett. Ambici�zus sz�lei hitt�k, hogy zsenit tudnak nevelni bel�le. A Sidis h�zasp�r, Boris �s Sarah, orosz emigr�ns volt. Haz�jukban nem volt lehet�s�g�k a tanul�sra. Amerik�ban kit�ntet�ssel v�gezt�k el iskol�ikat. Boris pszichol�gus lett, Sarah a sz�zadfordul� azon kev�s asszonyainak egyike lett, akik orvosi diplom�t szereztek. Fi�knak hihetetlen�l ingergazdag k�rnyezetet biztos�tottak. A gyermek hat h�napon bel�l megtanult besz�lni, hat�ves kor�ra elsaj�t�tott h�t nyelvet, �s anat�miai �rtekez�st �rt. Nyolc�vesen el�ad�st tartott a Harvard Egyetemen a n�gydimenzi�s testekr�l. De ez volt a v�g kezdete. Tizen�ves kor�ban valahogy ir�nyt t�vesztett. Felhagyott a magasabbszint� szellemi tev�kenys�gekkel. Szenved�lyes villamosjegy gy�jt� lett. Igen gyakori, hogy a csodagyerekek tizen�ves korban nem tudj�k felvenni a versenyt az egyenletesebben, �s ez�ltal esetleg harmonikusabban fejl�d� tehets�ges fiatalokkal. A tizen�ves kor v�zv�laszt�.  A kisgyermek sz�lei er�teljesen meghat�rozz�k �let�t, befoly�suk igen nagy. Tizen�vesen nemcsak a hasonl� k�pess�g�ekkel szemben kell megtal�lnia �nmag�t a csodagyereknek, hanem a sz�leivel szemben is. Ez a lev�l�s kora a csodagyerekekn�l is. A t�l er�s sz�l�i befoly�s ebben az id�szakban k�nnyen vissza�thet.  A csodagyereknek c�mk�zettek nagyon k�l�nb�znek egym�st�l, de abban egyform�k, hogy sz�leik igen kor�n t�mogatj�k a fejl�d�s�ket, b�tor�tj�k, �s a k�pess�gek n�vel�s�hez sz�ks�ges fejleszt�si �s gyakorl�si lehet�s�get biztos�tanak sz�mukra. A kitart� er�fesz�t�sek azonban nem felt�tlen�l vezetnek kiemelked� teljes�tm�nyhez. A gyermekre neh

K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk